A kápolnát Callmeyer Ferenc, az oltárt Sikota Győző tervezte.
Kivitelező: Vankó József
Építtette Lezsák Sándor és felesége 1997-ben István fejedelemségének 1000. évében, amikor a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola kurátorai: Gálfalvi György, Ghéczy Iván, Gyarmati Dezső és Tollas Tibor.
|
|
"... Igaz ez a beszéd, és szeretném, ha szilárdan tanúskodnál ezek mellett, hogy Istenben hívők igyekezzenek a jócselekedetben előljárni :ezek jók és hasznosak az embereknek. De kerüld az ostoba vitatkozásokat,.. a viszálykodásokat és törvényeskedő harcokat, mert ezek haszontalanok és hiába valók." Pál levele Titushoz 3.
Az ajánlás elsősorban a helynek szól a lakiteleki Népfőiskolának. A kihívásnak, mert ennek a kápolnának elsősorban a magyarsághoz kell szólnia, az istenhívők egységes nyelvén, a Keresztre Feszített emberiség megváltó hitében. A kápolna ?beugró? meditációs hely, igazi ökumenikus szentély, ahol a lélek kiszakadva a napi gondok hatásaiból magára tud maradni, s a tisztító elmélkedésre tud találni. Kápolnát kívántam tervezni, nem katedrálist. A katedrálist a lélek belsejében kell majd felépíteni az Istenre találás köveiből. Utólag mindenre könnyű ideológiát teremteni, de az alkotó munka őszintesége csak utólag igazolható. Ebben az európai térben, itt a Kárpát Medencében a hangot Szent István kora ütötte le: minden tíz helységnek előírta szent egyház építését. Ebben a korban keletkezett román stílusú épületek méretükben, egyszerűségükben s nem utolsósorban arányvilágukban oly egységesen fogalmazták az akkori keresztény Európa összetartozását. A normann Anglia építészete mennyire rokona volt kortársának az akkori Magyarországénak. Csempeszkopácsi templomocska a kedvencem. Zárt, klausztrofób tér. Egyben magas is, felfelé húzó. Ilyet alkottam, kisablakon keresztül szűrt fényűt, az oltár (úrasztal) mögötti keresztablakon a környezetre utalót. Az alaprajz hármas tagolása a háromnak vallásos és misztikus számerejére utal, az oldalhajók a zavartalan meditáció bővületei. Magasra húzott külső tömeg a környezet felkiáltó jele, a kiugró, oltalmat nyújtó tető az invitálás szimbóluma, s a harang -(ok) felfüggesztésének is lehetősége. A kis kápolna alapkőletétele 1996 őszén, ünnepélyes körülmények között történt. Alig volt elhihető, hogy Szt. István és Boldog Gizella házasságkötésének ezredik évfordulóján már állani fog. A Lakiteleki Népfőiskolai Alapítvány igazgatójának szervező készsége, az építő akarat, az együtt működők egy cél irányába fordulása csodát szült, a kápolna alig háromhavi munka után készen állott az 1997. augusztus tizenhatodiki felszentelésre. Valamit az anyagi valóságról. A kápolnát vályogból építettük fel. Szokatlan anyag a templom építészetben. Kiváló viszont egy küldetés teljesítésében: felületén a kéz munkája ugyanúgy leolvasható, mint a kőkatedrálisokén. A tapasztva falazásban ott az ember, a mindenkori Kőmíves Kelemen, a hófehér meszelt felületen különös tektonika, fény és árnyék játéka nappal és éjszaka a porból levés misztériumát sejteti. Fehér mész és természetes fa, a fedélszék látható lucfenyő gerendái, az ablakok-ajtók tölgyfái és a bükkfa tetőzsindely. |
|
Callmeyer Ferenc, a Szent István kápolna tervezője és építésze | |